A történelmi borvidék borászai az MTI-nek arról számoltak be, hogy a korai fehér fajtákat és a rozéborok alapanyagait kivétel nélkül leszüretelték, és több helyen megkezdték a kadarka, a merlot, a kékfrankos, a zweigelt szedését is.
Bodri István, a szekszárdi hegyközség elnöke elmondta: átlagosan 30 százalékkal kisebb a szőlő létartalma; a prémiumszőlők esetében nincs szükség terméskorlátozásra. A kadarka minősége jó, más fajták azonban megsínylették a hőséget és a csapadékhiányt - tette hozzá.
Módos Ernő szekszárdi borász azt mondta: a szőlőnek már most magas - 21-22 fokos - a cukortartalma, egyes fajtáknál azonban drámaian alacsony savtartalmat mértek. Ez egyértelműen a csapadékhiány és a meleg időjárás következménye. Mint mondta, ez szubmediterrán, délies jellegű borokat eredményez, amelyeknek magas az alkoholtartalma, mély színűek, de elveszhet a szekszárdi borvidékre jellemző gyümölcsös ízük.
A borvidékhez tartozó bátaszéki hegyközség területén a kékfrankosnál nincs jelentős terméskiesés, más fajtákból - cabernet-ből és merlot-ból - azonban 20-30 százalékkal kevesebb terem - közölte Gelencsér Sándor hegybíró. Példaként említette, hogy az eddigi hektáronként 100-110 mázsás merlot-termés helyett a hozam most 80 mázsa körül alakul.
Az MTI által megkérdezett borászok az alacsonyabb termés miatt szőlő-áremelkedést várnak, a 2.500 hektáros borvidéken 630 hektáron termő kékfrankos kilogrammjáért - minőségtől függően - nettó 110-140 forintos árra számítanak a tavalyi 90-100 forint után.
Eközben az óborkészletek tovább csökkentek: 2010-ben 79 ezer hektoliter óbort tartottak nyilván, becslések szerint ez mostanra a felére csökkent.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta: az idei óbormennyiség összesítését most végzik, de a 2011-es 1,9 millió hektoliternél jelentősen kevesebb bor áll a pincékben.